A VÉKONY GRES PORCELÁN BURKOLÓLAPOK LERAKÁSÁNAK MÓDSZEREI

1. BEVEZETÉS

A jelen műszaki dokumentáció hasznos útmutatást nyújt a vékony gres porcelán lapok lerakásának legmegfelelőbb módszereiről, és megtalálja benne a Mapei által az ilyen jellegű termékek padlóra vagy falra történő, kültéri vagy beltéri alkalmazásához javasolt eljárásokat is.

A csempékhez kapcsolódó, napjainkban használatos technológiák lehetővé teszik rendkívül vékony, mindössze 3-5 mm vastagságú gres porcelán lapok gyártását, akár 1x3 m-es lapméretű formátumokban is.

A lapok vékonysága, kiemelkedően nagy méretük, valamint a gres porcelánra jellemző rendkívül alacsony abszorpció fokozott figyelmet és precizitást követelnek meg a lapok lerakásához használandó módszer kiválasztásakor.

Mint minden más padló és burkolóanyag esetében, a vékony gres porcelánnál is azok tartóssága és a rendeltetési célra való megfelelősége nagymértékben függ a pontos tervezéstől, az aljzat előkészítésétől és pontos lerakásuktól, amelyhez a burkolat típusának és rendeltetési helyének megfelelő ragasztóanyagot, fugázóhabarcsot, valamint – az illesztéseknél – hézagkitöltő anyagot kell alkalmazni.

2. ANYAGTÍPUSOK

A kereskedelmi forgalomban megtalálható vékony gres porcelán lapok két kategóriába sorolhatók: a) 3 mm-nél vastagabb, 1x3 m-es méretig terjedő lapok, amelyek a száraz anyag szalagon történő tömörítésével, sajtolószerszámok használata nélkül készülnek, és ezt követően 1200°C-os hőmérsékleten, különleges kemencékben kerülnek kiégetésre.

Az ilyen típusú lapok 3 különböző változatban kerülnek forgalomba: – standard állapotban, 3 mm-es vastagsággal; – a gyártási folyamat során üvegszálas háló alkalmazásával megerősített hátoldallal, kb. 3,5 mm lapvastagsággal, a terheléssel szembeni nagyobb ellenállással; – két, egymásra illesztett, egyenként 3 mm vastagságú lap formájában, amelyek között egy üvegszálból készült háló található; az így keletkező, kb. 7 mm vastagságú lap a nagyobb gyalogosforgalmú helyeken való felhasználásra is alkalmas.

b) 4-5 mm vastagságú, méretben 8100 cm2 -ig terjedő, hátoldali merevítés nélküli lapok, amelyek gyártása sajtolással, majd 1200°C-os hőmérsékletű kemencében való kiégetéssel történik.

Az ilyen csempék elterjedése azon tulajdonságaiknak köszönhető, amelyek révén főképp a felújítási munkálatok során, illetve olyan esetekben, ahol a fugák csökkentésére van szükség, előnyt élveznek a hagyományos csempékkel szemben. Ezen előnyök közé sorolhatók: – vékonyságuk, amelynek köszönhetően anélkül alkalmazhatók a meglévő padlón, hogy ehhez jelentősen módosítani kellene a járófelületet, csökkentve ezáltal a bontási munkálatok költségeit; – könnyű súlyuk, amelynek köszönhetően könnyebben kezelhetőek, szállítási költségeik alacsonyabbak és tömegükkel kevésbé terhelik a szerkezetet; emellett vékonyságukból kifolyólag könnyebben is vághatók; – a nagyobb lapméretnek köszönhetően csökken a fugák jelentősége; – a négyzetméterenkénti kevesebb alapanyag és energia felhasználásának köszönhetően kisebb a környezetre gyakorolt hatásuk.

Mindazonáltal a terméktípus különleges jellemzői, főképp vékonysága (ami törékenyebbé teszi), a hagyományos csempék esetéhez képest nagyobb elővigyázatosságot tesz szükségessé kezelésük, lerakásuk és az aljzat előkészítése során.

3. A LAPOK KEZELÉSE

A lapok tömege (vastagságuktól függően) négyzetméterenként 7-13 kg (így egy 60x120 mm méretű egész lap tömege kb. 5-9 kg), ami lehetővé teszi kézzel történő mozgatásukat. Különösen nagyméretű lapok esetében a lapok mozgatásához több személyre is szükség lehet.

Általános szabályként a kézzel történő anyagmozgatás során az alábbiakat kell betartani: a) mindig viseljen csúszásgátló védőkesztyűt; b) mindig viseljen munkavédelmi lábbelit;

Miután a lapokat kiemelte a csomagolásból, ügyeljen helyzetükre: a lapokat hosszabbik oldaluk mentén támassza a padlóra, és tartsa őket a támasztó felülethez képest 30°-os szögben.

A lapok csorbulásának vagy törésének elkerülése érdekében mozgatásuk során különösképp ügyeljen azok sarkaira.

4. AZ ALJZAT TÍPUSÁNAK ÉS ÁLLAPOTÁNAK ELLENŐRZÉSE

A vékony gres porcelán lapok az építőiparban használt hagyományos aljzatok bármelyikén, pl. betonon, cement- vagy anhidrit esztrichen, különleges kötőanyaggal készített esztricheken (mint pl. a TOPCEM PRONTO vagy a MAPECEM PRONTO), sugárzó hőhatásnak kitett esztrichen, meglévő csempevagy kőpadlón, fémen, csempe- vagy gipszvakolaton, sejtbeton blokkokon, gipszkartonon, cementkötésű termékekkel, például MAPELASTIC-kal, vagy szintetikus gyanta alapú termékekkel, pl. MAPEGUM WPS-sel vízszigetelt belső aljzatokon egyaránt alkalmazhatók.

Az aljzat alkalmasságát a lapok lerakását megelőzően kell ellenőrizni: az aljzatnak stabilnak, érleltnek, mechanikailag ellenállónak (a mechanikai ellenállásnak meg kell felelnie a várható terhelésnek és rendeltetési célnak), száraznak, tisztának, eltávolítható szennyeződésektől mentesnek (ilyenek a por, zsír, olaj, viasz, festék, formaleválasztó anyag, és bármi más, ami a tapadást akadályozhatná), repedésmentesnek és teljesen vízszintesnek kell lennie. A lapok vékonysága miatt különösen fontos az aljzat pontos előkészítése a vízszintesség tekintetében. A lerakás síkjában található hézagok (pl. a ragasztóanyag üregei) koncentrált terhelés esetében akár a csempék törését is okozhatják.

A vízszintességet az esztrichre helyezett, legalább 2 m hosszú szintezővonalzóval kell ellenőrizni minden irányban (4.1 ábra), a tűréshatár ± 2 mm. Ha az aljzat egyenetlenségei meghaladják ezt a tűréshatárt, akkor azt a lapok lerakása előtt a megfelelő aljzatkiegyenlítő termékkel kell szintbe hozni.

4.1 BETON

A betonnak kellőképp érlelt állapotban kell lennie (legalább 3 hónap érlelés). A panelek belső szöge nem haladhatja meg a teljes rés 1/360-át. A betonaljzaton nem lehetnek leválóban levő részek vagy olyan felületkezelés, ami akadályozhatná a megfelelő tapadást (párolgásgátló, régi ragasztóanyag, gyanta, formaleválasztó, stb.). A burkolat tartósságának biztosítása érdekében fontos meggyőződni arról is, hogy a padló vízszigetelése megfelelő, és nem okozhat problémát a felszivárgó nedvesség.

4.2 HAGYOMÁNYOS CEMENTESZTRICHEK

Az esztrich vastagságát a tervezett rétegvastagsághoz kell igazítani: a választórétegen kialakított esztrichek vastagsága legalább 4 cm legyen. A habarcsot az elvárt mechanikai terhelhetőségnek megfelelően kell összeállítani. A vízszintességet az előző bekezdésben leírt módon kell ellenőrizni. Az esztrichnek teljes vastagságában tömörnek és homogénnek kell lennie; a benne található esetleges repedéseket monolitikusan szigetelni kell epoxigyanta, pl. EPORIP, EPOJET vagy EPORIP TURBO segítségével. Az esztrichet megfelelően érlelni kell: a lapok lerakása előtt centiméternyi vastagságként jellemzően 7-10 napot kell várni. Így a hagyományos esztrichre történő lerakás esetében a várakozási idő meglehetősen hosszú lehet (akár az 1 hónapot is meghaladhatja).

4.3 KÜLÖNLEGES KÖTŐANYAG- VAGY ELŐKEVERT HABARCS ALAPÚ ESZTRICHEK

A vékony gres porcelánlapok lerakása előtt szükséges várakozási idő jelentősen lerövidíthető normál kötésidejű és gyorsan száradó speciális kötőanyagok vagy előkevert habarcs, pl. TOPCEM vagy TOPCEM PRONTO, illetve gyorsan kötő és száradó speciális kötőanyagok, pl. MAPECEM vagy MAPECEM PRONTO alkalmazásával. Ezen termékek bármelyikével a sugárzó hőhatásnak kitett esztrichek is kivitelezhetők adalékszerek hozzáadása nélkül. Az előkevert habarcsok kiemelten hasznosak, mivel nagyobb garanciát kínálnak az adalékanyagok minőségének vonatkozásában, csökkentik a hibás adagolás esélyét, és optimális megoldást nyújtanak olyan helyzetekben, ahol nehezen megoldható az alapanyagok beszerzése és tárolása. Az esztrichekhez előkevert habarcsok az MSZ EN 13813 szabványnak megfelelően a CE jelöléssel vannak ellátva.

4.3.1 MAPECEM – MAPECEM PRONTO ALAPÚ ESZTRICHEK

A MAPECEM vagy MAPECEM PRONTO felhasználásával készített esztricheket gyors kötési és száradási idő valamint korlátozott zsugorodás jellemzi. Ezek a termékek már 3 órával az aljzat kialakítása után lehetővé teszik a gres porcelán lapok lerakását.

A MAPECEM PRONTO az MSZ EN 13813 szabvány szerinti CTC60-F10 A1fl minősítéssel rendelkezik.

4.3.2 TOPCEM - TOPCEM PRONTO ALAPÚ ESZTRICHEK

A TOPCEM vagy TOPCEM PRONTO felhasználásával készített esztricheket a gyors száradás és korlátozott zsugorodás mellett normál kötési idő jellemzi, így a hagyományos esztrichekkel azonos módon lehet velük dolgozni. Ezek a termékek már 24 órával az aljzat kialakítása után lehetővé teszik a vékony gres porcelán lapok lerakását. A TOPCEM PRONTO az MSZ EN 13813 szabvány szerinti CT-C30-F6 A1fl minősítéssel rendelkezik.

4.4 SUGÁRZÓ HŐHATÁSNAK KITETT ESZTRICHEK

Sugárzó hőhatásnak kitett esztrichek esetében az esztrichekre vonatkozó általános előírásokon kívül a padlófűtés gyártójának utasításait is be kell tartani. Az MSZ EN 1264-4 szabvány előírásainak megfelelően a lerakás megkezdése előtt kulcsfontosságú a padlófűtés beindítása. A begyújtási ciklus során betartandó várakozási idő az esztrich kialakításához használt anyagtól függ: – MAPECEM vagy MAPECEM PRONTO felhasználásával készült esztrichek: 24 óra elteltével – TOPCEM vagy TOPCEM PRONTO felhasználásával készült esztrichek: 4 nap elteltével – folyósító hozzáadásával, hagyományos módon készült esztrichek: kb. 21 nap elteltével A sugárzó hőhatásnak kitett esztricheken használt ragasztóanyagnak az MSZ EN 12004 európai szabvány értelmében fokozott tapadásúnak (C2) és nagymértékben alakváltozásra képesnek (S2) kell lennie. 

4.5 ANHIDRIT ESZTRICHEK

Ezeket az esztricheket a lerakás előtt le kell csiszolni és portalanítani, megfelelő alapozót kell rajtuk alkalmazni (pl. PRIMER G vagy ECO PRIM T), ezenkívül tökéletesen szárazak is kell, hogy legyenek: megengedett nedvességtartalmuk CM 0,5 CM%. Mindig tartsa be az anhidrit esztrich gyártójának utasításait.

4.6 MEGLÉVŐ PADLÓK

A meglévő kerámia-, járólapos vagy terméskő padlóra történő lerakáshoz a padlónak szilárdnak, stabilan az aljzathoz rögzítettnek és repedésmentesnek kell lennie, továbbá víz és lúgkő vagy megfelelő viaszoldó használatával alaposan meg kell azt tisztítani. A padlóról minden meglévő festést, mint pl. a márvány „ólmozását” el kell távolítani. Ha egyes lapok töröttek vagy nincsenek megfelelően rögzítve, akkor azokat el kell távolítani, a keletkező hézagokat pedig ki kell javítani a megfelelő ragasztóanyag, mint pl. az ADESILEX P4 vagy a NIVORAPID felhasználásával.

4.7 BETONFALAK

A betonnak kellően érleltnek kell lennie (normál hőmérséklet esetén ez legalább három hónapot vesz igénybe). A betonnak a tapadást gátló szennyeződésektől és felületkezeléstől (formaleválasztó, párolgásgátló, régi festék, stb.) mentesnek kell lennie.

4.8 CEMENTVAKOLAT

A vakolatnak kellően érleltnek kell lennie; ha előkevert termékek kerültek felhasználásra, akkor kövesse a gyártó műszaki utasításait. A kültéri felhasználás esetében a cementalapú vakolat szakítószilárdsága legalább 1 N/mm2 kell, hogy legyen.

4.9 GIPSZVAKOLAT

A gipszből készült felületeknek teljesen száraznak (a maximális megengedett nedvességtartalom 0,5 CM% CM), kellőképp stabilnak és pormentesnek kell lenniük; a lerakás előtt kezelje az ilyen felületeket PRIMER G vagy ECOPRIM T alapozóval, és várja meg, míg teljesen megszáradnak. A lerakás csak beltéri felhasználásnál megengedett.

4.10 SEJTBETON BLOKKOKBÓL KÉSZÜLT FALAK

A kereskedelmi forgalomban megtalálható termékek széles választéka miatt egy adott termék tulajdonságaival és alkalmasságával kapcsolatban forduljon annak gyártójához. Az ilyen termékek esetében a vékony gres porcelán lapok lerakása csak beltéri felhasználásnál megengedett, vízzel 1:2 arányban higított PRIMER G alapozó alkalmazásával. Kültéri felhasználásnál a felületen utólag NIVOPLAN + PLANICRETE alkalmazásával készült, horganyzott fém hálóval megerősített vakolatot kell kialakítani.

Olyan esetekben, ahol a lerakást könnyen deformálódó felületen, pl. fémen vagy fán kell elvégezni, a felület alkalmasságának esetenkénti megállapításához forduljon a MAPEI Műszaki Szakszolgálatához.

5. A VÍZSZINTESSÉG BEÁLLÍTÁSA

Amint azt korábban említettük, vékony csempék lerakása esetén az aljzattal szemben támasztott legfontosabb követelmény a vízszintesség. A lapok alatti hézag a burkolat gyenge pontjává válhat. Az aljzatnak a vízszintestől való eltéréseit a lerakás előtt a megfelelő aljzatkiegyenlítő habarcs alkalmazásával kell megszüntetni.

5.1 BETON-, CEMENTESZTRICH- VAGY SPECIÁLIS KÖTŐANYAG ALAPÚ ESZTRICH ALJZATOK KIEGYENLÍTÉSE

Ilyen aljzatok esetében a vízszintesség helyreállítására az alábbi termékek közül választhat:

• ULTRAPLAN, ultragyors kötésű, önterülő, 1-10 mm-es rétegvastagságban alkalmazható aljzatkiegyenlítő habarcs beltéri használatra; az EN 13813 szabvány szerinti besorolása CT-C30-F7-A2fl. A GEV által tanúsított EMICODE EC1 PLUS minősítéssel rendelkezik (Különösen alacsony illékony szervesanyag kibocsátású termék).

• ULTRAPLAN MAXI, ultragyors kötésű, önterülő, 3-30 mm-es rétegvastagságban alkalmazható aljzatkiegyenlítő habarcs beltéri használatra; az EN 13813 szabvány szerinti besorolása CT-C35-F7-A2fl. A GEV által tanúsított EMICODE EC1 PLUS minősítéssel rendelkezik (Különösen alacsony illékony szervesanyag kibocsátású termék). • NIVORAPID, ultragyors száradású, tixotróp, 20 mm-ig terjedő rétegvastagságban alkalmazható javító- és simítóhabarcs beltéri használatra; az EN 13813 szabvány szerinti besorolása CT-C40-F10-A2fl. A GEV által tanúsított EMICODE EC1 R PLUS minősítéssel rendelkezik (Különösen alacsony illékony szervesanyag kibocsátású termék).

5.2 MEGLÉVŐ KERÁMIA-, JÁRÓLAPOS, VAGY TERMÉSKŐ PADLÓK KIEGYENLÍTÉSE

Az ilyen jellegű kültéri vagy beltéri aljzatok kiegyenlítéséhez az alapos tisztítást, viasztalanítást és a megfelelő alapozó, pl. ECO PRIM GRIP vagy ECO PRIM T alkalmazását követően szintén az 5.1 szakaszban felsorolt termékek közül választhat.

5.3 ANHIDRIT ESZTRICHEK KIEGYENLÍTÉSE

Az anhidrit esztrichek kiegyenlítéséhez (amelyek maximális nedvességtartalma tömegük 0,5 CM%-a lehet) a megfelelő alapozó, pl. ECO PRIM GRIP vagy ECO PRIM T alkalmazását követően szintén az 5.1 szakaszban felsorolt termékek közül választhat.

5.4 BETONBÓL ÉS CEMENTVAKOLATBÓL KÉSZÜLT FALAK KIEGYENLÍTÉSE

A 4.7 és 4.8 pontokban leírt felületek kiegyenlítésére az alábbi termékek közül választhat:

• NIVOPLAN + PLANICRETE, kiegyenlítőhabarcs bel- és kültéri falakhoz. Ez a termék, amely az EN 998-1 értelmében GP-CSIV besorolással rendelkezik, 2-20 mm-es rétegvastagságban alkalmazható, a PLANICRETE speciális habarcsadalékszerrel és tapadóhíddal együtt, amelyből minden egyes zsák NIVOPLAN-hoz kb.2 kg-ot adagoljon.

• PLANITOP FAST 330, gyorskötésű, szálerősített, 3-30 mm-es rétegvastagságban alkalmazható cementhabarcs vízszintes és függőleges belés kültéri felületek kiegyenlítésére; az EN 998-1 szabvány szerinti besorolása GP-CSIV, az EN 1504-2(C) szabvány szerinti besorolása MC-IR

6. BELTÉRI PADLÓK ÉS FALAK VÍZSZIGETELÉSE

Ha azokat a beltéri felületeket, amelyekre a vékony gres porcelán lapok lerakásra kerülnek, szigetelni kell a víz ellen, akkor ehhez az alábbi termékek közül választhat:

• MAPELASTIC, kétkomponensű, vízhatlan cementhabarcs cementből készült felületekhez; az EN 1504-2 (C) szabvány szerinti besorolása PI-MC-IR.

• MAPELASTIC SMART, kétkomponensű, vízhatlan, fokozottan rugalmas, ecsettel vagy hengerrel felhordható cementhabarcs betonfelületek vízszigetelésére; az EN 1504-2 (C) szabvány szerinti besorolása PI-MC-IR.

• MONOLASTIC, egykomponensű, fokozottan rugalmas cementhabarcs erkélyek, teraszok és fürdőszobák vízszigetelésére.

• MONOLASTIC ULTRA, egykomponensű, fokozottan rugalmas cementhabarcs betonfelületek, erkélyek, teraszok, fürdőszobák és medencék vízszigetelésére.

• MAPELASTIC AQUADEFENSE, felhasználásra kész, rendkívül gyors száradású, rugalmas folyékony membrán beltéri vízszigetelésre.

A MAPELASTIC, MAPELASTIC SMART, MONOLASTIC, MONOLASTIC ULTRA termékekkel végzett vízszigeteléshez azokat 2 mm-es, egyenletes vastagságú rétegben kell alkalmazni.

A MAPELASTIC AQUADEFENSE-szel végzett vízszigeteléshez azt legalább 0,8 mm rétegvastagságban kell alkalmazni. Ha az aljzaton hajszálrepedések találhatók, akkor azt meg kell erősíteni a vízhatlan membránok megerősítésére szolgáló MAPETEX SEL varratmentes, makroperforált polipropilén fóliával.

A MAPELASTIC, MAPELASTIC SMART, MONOLASTIC, MONOLASTIC ULTRA, MAPELASTIC AQUADEFENSE rendszerek az építőiparban hagyományosan használatos aljzatok bármelyikén alkalmazhatók, feltéve, hogy azok szilárdak, stabilan rögzítettek és felületük a tapadást gátló anyagoktól mentes. Gipsz alapú aljzatokon megelőző jelleggel egy réteg PRIMER G alkalmazása szükséges.

• MAPEGUM WPS, gyorsan száradó, rugalmas folyékony membrán beltéri vízszigetelésre.

A MAPEGUM WPS-sel végzett vízszigeteléshez azt 2 mm-es, egyenletes vastagságú rétegben kell alkalmazni. Ha az aljzaton hajszálrepedések találhatók, akkor a MAPEGUM WPS rendszert MAPENET 150-el vagy MAPETEX SEL-lel kell megerősíteni.

A MAPEGUM WPS közvetlenül alkalmazható az alábbi felületeken: gipszkarton, gipsz- vagy cementvakolatok, vízhatlan furnérlemez, cement és anhidrit esztrichek; a meglévő kerámia és terméskő burkolatokon először ECO PRIM T alapozót kell alkalmazni.

7. VÉKONY GRES PORCELÁN LERAKÁSA 7.1 BELTÉRI LERAKÁS

A vékony gres porcelán lerakásakor ügyelni kell a megfelelő ragasztóanyagok kiválasztására, hogy a lapok időben és tökéletesen az aljzathoz tapadjanak, elkerülhető legyen a deformáció, és minden esetben biztosítani lehessen a lerakás maximális megbízhatóságát (fal, padló, beltér, kültéri fal). A lerakás megtervezése és kivitelezése során kövesse az alábbi útmutató jelzéseit.

1. A lerakásnál legalább 2-3 mm fugát hagyjon; az ilyen típusú lapoknál, amelyek nagyméretűek is lehetnek, a fugával történő lerakás alapvető fontosságú az alábbi okokból: - Csökkenti a lapok közti esetleges méretkülönbségek jelentőségét.

- Lényegesen csökkenti a rugalmassági modulust, és ezáltal a burkolat merevségét: míg a fugamentes lerakás esetében a burkolat gyakorlatilag egy összefüggő lapot képez, amelynek merevsége megegyezik egyetlen csempéével, addig a fugákkal történő lerakás lehetővé teszi a lerakott felület rugalmassági modulusának csökkentését, mivel a fugázás rugalmassági modulusa jóval kisebb, mint a gres porceláné.

Ennek eredményeképpen a fugázott felület követni tudja az aljzat és a burkolat eltérő mozgását, ami a szerkezet elmozdulásából, a higrometrikus zsugorodásból vagy a hőtágulásból stb. fakadhat, és ezzel segít a veszélyes feszültségek megelőzésében, amelyek a csempék leválását okozhatják.

2. A tágulási hézagok kialakítása: a szerkezeti hézagok kötelező betartásán kívül 25 m2 -enként kerületi deformációs és dilatációs hézagokat kell kialakítani. 3. Minden esetben a kétoldalas ragasztás módszerét kell alkalmazni, vagyis a ragasztószert az aljzatra és a csempe hátoldalára is fel kell vinni fogazott simító segítségével, ami garantálja a lapok 100%-os befedését.

A kétoldalas ragasztás elengedhetetlen fontosságú ahhoz, hogy ne keletkezzenek hézagok a lap hátoldalán. 4. A megfelelő ragasztóanyag kiválasztása: a ragasztóanyag kiválasztása kulcsfontosságú tényező a biztonságos és megbízható lerakás garantálásához.

Emiatt már a kiindulásnál számításba kell venni a lerakásra kerülő vékony gres porcelán típusát (merevítőhálós vagy anélküli), a lapok méretét, az aljzatot, amelyre a lerakás történik, a rendeltetési célt, stb. Az abszorpciós tulajdonságok szinte teljes hiánya ezeknél az anyagoknál, amelyhez esetenként a merevítő háló jelenléte is párosul, közepes méretű lapok esetében az MSZ EN 12004 szabvány szerinti C2-es osztályú, alakíthatóság tekintetében pedig S1-es osztályú ragasztóanyag alkalmazását teszi szükségessé.

Nagyméretű lapok használata esetében erősen javasolt az MSZ EN 12004 szabvány szerinti S2-es osztályú, nagymértékben alakváltozásra képes termék alkalmazása.

7.2 FELRAKÁS KÜLTÉRI FALRA

Általános szabályok A vékony gres porcelán kültéri homlokzatra történő felrakása a hagyományos vastagságú klinker és gres porcelán burkolólapok esetéhez hasonlóan alapos előzetes tervezést igényel. Az alábbiakban felsorolunk néhány alapvető szabályt, amelyeket feltétlenül be kell tartani:

1. Válasszon az MSZ EN 12004 szabvány szerinti magas teljesítményi osztályba tartozó (C2), alakváltozásra képes (S1) vagy nagymértékben alakváltozásra képes ragasztót.

2. Alkalmazza a kétoldalas ragasztás módszerét, vagyis a ragasztóhabarcsot az aljzatra és a csempe hátoldalára is hordja fel olyan fogazott simitó segítségével, ami garantálja a lapok 100%-os beterítését. A kétoldalas ragasztás elengedhetetlen fontosságú ahhoz, hogy ne keletkezzenek hézagok a lap hátulján, és elkerülhető legyen az esővíz felhalmozódása, ami fagy esetén a csempék esetleges leválását eredményező veszélyes terhelést okozhatna. A kétoldalas ragasztás ahhoz is szükséges, hogy nagyobb 

területen, egyenletesen ossza el azokat a feszültségeket, amelyeket a felület és a burkolat pl. a hőmérsékletváltozás miatt fellépő, eltérő mozgása okozhat.

3. A lapokat teljesen egyengesse el (gumilehúzóval), hogy ne alakulhassanak ki se légbuborékok a csempe hátoldala és az aljzat között, sem a hőingadozás miatt keletkező vízpára által okozott terhelés.

4. Különösen meleg éghajlatokon, illetve kedvezőtlen időjárási körülmények (szél, stb.) esetében javasolt az MSZ EN 12004 szabvány szerinti „E” osztályú ragasztóanyag használata.

Annak érdekében, hogy a ragasztó megfelelő módon tapadjon a csempe hátuljára, a lerakást mindig friss ragasztóval végezze, a „nyitott idő” betartása mellett.

5. Télen, vagy hideg éghajlaton történő lerakáshoz az MSZ EN 12004 szabvány szerinti „F” osztályú ragasztóanyag használata szükséges. Ezek a ragasztók már néhány órával alkalmazásuk után megkötnek és nagyfokú tapadást biztosítanak, így elkerülhető, hogy a 0°C alatti éjszakai hőmérséklet hatására a kötőanyagban található víz megfagyjon.

6. A lerakásnál széles fugát alakítson ki. A fuga szélességének a helyi időjárási viszonyokhoz, a lapok méretéhez és a felület alakváltozásra képességéhez kell igazodnia. A legtöbb világszerte elfogadott szabvány szerint a fugamentes lerakás nem elfogadható megoldás. A fuga különösen a nagyméretű lapok lerakásakor kulcsfontosságú, mivel kevésbé szembetűnővé teszi az esetleges szintkülönbségeket. A fugák kitöltése a csempéknél gyengébb elaszto-mechanikus tulajdonságokkal rendelkező, fugázóhabarccsal, epoxigyantával vagy polimer termékekkel történik, aminek köszönhetően az aljzat vagy a vékony gres porcelán esetleges, pl. a hőingadozás okozta deformációi esetében a fuga megakadályozza, hogy ez a hatás átterjedhessen a ragasztóra, ami a csempék leválását okozhatná. 7. A sarkok, szegletek, szalagpárkányok mellett kb. 1 cm széles, rugalmas tágulási hézagot kell hagyni, a felületet pedig minden esetben legfeljebb 9-12 m2 -es területekre kell felosztani. A polimer alapú tömítőmasszák alkalmazása (ld. a „Fugázás” című fejezetet) lehetővé teszi ezen területek növelését, és kisebb felületeken akár a tágulási hézagok mellőzését is.

8. Az épület esetleges szerkezeti hézagaihoz minden esetben kötelező igazodni.